Ha kevés az S3, de sok az RS3: jöhet az Audi S3+

Írta:
Katona Mátyás
-
0
7

A már három- és ötajtós karosszériával is létező Audi S3 mellé idén jön az állítólag akár több mint 400 lóerős RS3, s még szintén idén debütálhat, jövőre befuthat az S3+

A piacra tavaly érkezett, másfél évvel ezelőtt debütált kompakt Audi sorozatból az S3 már most is kapható. 2,0 literes TFSI motorja 300 lóerőt és 380 Nm nyomatékot, általuk pedig 5,1 másodperces 100 km/órára gyorsulást ad. Az A3 alapú S-modelleknek ugyanakkor ez csak az alapja lesz, hiszen idén várható a soros öthengeres TFSI-vel a legfrissebb hírek szerint legalább 400 lóerős teljesítményt ígérő RS3, s lesz egy újabb S-variáns is. [BANNER type="1"]
Úgy hírlik ugyanis, hogy az RS3 teljesítményét sokalló, de az S3-asét keveslő kuncsaftoknak egy S3+ verziót is ígér az Audi. Az S3-aséval egyező 2.0 TFSI négyhengeres motorral, amiből 375 lóerőt, azaz 187 lóerős literteljesítményt kifacsarva a világ legizmosabb négyhengeresét kívánják megépíteni az ingolstadtiak.
Az RS3 megjelenésére már az idei Genfi Autószalonon számíthatunk, az S3+ (vagy S3 Plus) azonban legkorábban az év végén debütálhat, a szalonokba pedig idén még biztosan nem, csak jövőre fog eljutni.
Előző cikkDrágul a benzin és a gázolaj is
Következő cikkEzt nem kellett volna! Négyüléses, nyújtott Mazda MX-5, és eladó
Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.