Mutatjuk, melyik volt a legtisztább autómárka tavaly

0
6

Soha egyetlen autómárka sem ért még el olyan alacsony CO2-kibocsátási flottaátlagot Európában, mint tavaly a Toyota, miközben az iparági átlag tíz év után először nőtt! A titok nem titok: a márka hibrid hajtásláncai egyre több modellcsaládban válnak egyeduralkodóvá. Ugyanakkor a piac egészén nem ilyen kedvező a tendencia: tíz éve először megfordult a kedvező trend, és növekedésnek indult az európai újautó-flotta átlagos CO2-kibocsátási értéke, derül ki a JATO Dynamics frissen közölt piaci elemzéséből. Míg 2007 és 2016 között elképesztő mértékben, 26 százalékkal csökkent a kontinensen eladott új autók összesített CO2-kibocsátásának súlyozott átlagértéke (159,1 g/km-ről 117,8-ra), tavaly három tized grammal romlott az átlag. [BANNER type="1"]
Az ok kettős. Egyrészt nagymértékben csökkent a dízelmotorok népszerűsége (-7,9%, miközben a benzinmotorok népszerűsége 10,9 százalékkal emelkedett), ami ugyan számos egészségkárosító anyag (nitrogén-oxidok, koromrészecskék) kibocsátásának örvendetes mérséklésével járt, a dízelek csekély üzemanyag-fogyasztását viszont a legtöbb márka nem tudta ellensúlyozni. Másrészt a szabadidőjárművek elképesztő mértékű térnyerése sem kedvez a fogyasztásnak: az azonos kategóriájú személyautókhoz viszonyítva nagyobb homlokfelület és a méretesebb abroncsok miatt összességében egy szabadidőjármű több üzemanyagot fogyaszt, ezért átlagosan több széndioxidot is bocsát ki. Ezen az sem segített, hogy az általános fogyasztáscsökkentő technológiák terjedésével a crossoverek összesített átlagos CO2-kibocsátása 134,9 g/km-ről 133,0 g/km-re javult, hiszen az eladási darabszámok növekedésével egyre nagyobb súlyt képviselnek a piacon.
További javulást hozhat a hibrid technológia szélesebb körű elterjedése a szabadidőjármű szektorban. Jelenleg azonban a Carsalesbase.com adatai szerint tizenhárom olyan szabadidőjármű típus van (az összes méretosztályt egybevéve), amelyből tavaly legalább 100 000 darabot adtak el. Ezek között csupán egy: a Toyota C-HR kínál benzin-elektromos hibrid hajtásláncot.
Ami az egyes márkák átlagos CO2-kibocsátását illeti, különösen azokat érintik rosszul a fejlemények, akik az elmúlt években dízeltechnológiájuk fejlesztésével értek el fogyasztás-csökkentést – jellemzően a német és francia tömegpiaci márkák –, érdemi javulást pedig azok a márkák mutathatnak fel, amelyek kínálatában a közelmúltban megjelentek a hibrid technológiák. Közöttük is kimagaslik a Toyota, amely a tavaly előtti harmadik helyéről az elsőre ugrott, méghozzá minden idők legkiválóbb CO2-átlagával: a 2016-os első helyezettnél 0,6 g/km-rel jobb értéket mutathat fel a japán márka.
Előző cikkÉrtékarányosság? Ez az autó nem arról szól! Itthon a BMW X2
Következő cikkHáromüléses csúcsgépen dolgozik a McLaren
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.