Tarlós nem vette át a taxisok követeléseit

0
6
Meg kell hagyni, magunk sem értettük teljes mértékben a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete által szervezett tüntetést, hiszen annak követelései és a Fővárosi Önkormányzat rendelete között közös célok is felfedezhetők voltak. A ma délután (csak kisebb forgalmi dugók okozásával) tartott felvonulás során a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezetének alelnöke, Fábrás Tibor elmondta, a most is érvényben lévő hatóságilag maximált ár helyett áhított hatóságilag rögzített ár segítségével a taxivezetők vállalkozásai fenntarthatók maradnának, az utasoknak pedig minden időszakban átlátható, azaz fix tarifával találkozhatnának. Kiemelte továbbá, hogy a mintegy 6000 budapesti taxihoz mérten elfogadhatatlanul alacsonynak tartják az 1500 kijelölt droszthelyet.
Tarlós István, Budapest főpolgármesterének távollétében a taxisok követeléseit és dokumentumait a Budapesti Közlekedési Központ vezetője, Vitézy Dávid, Tarlós István kabinetfőnöke, Szeneczei Balázs, valamint a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, Komáromi Endre vette át. Vitézy Dávid, a BKK vezetője kiemelte, hogy a taxisok lényegében nyitott kapukat döngetnek, s a követelésekre válaszul egy egy igen részletes állásfoglalást is kiadott a BKK. Íme az említett közlemény, kommentár nélkül. [BANNER type="1"]
Állásfoglalás a fővárosi taxis szervezetek követeléseivel kapcsolatban
A mai napon egyes fővárosi taxis érdekképviseleti szervezetek demonstrációt tartottak, a budapesti taxiközlekedés szabályozásának egyes kérdései kapcsán.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a témában az elmúlt hónapokban a Főváros és a BKK vezetése folyamatosan egyeztetett a taxisok képviselőivel, azonban a taxis társadalom véleménye sem egységes: a mai demonstrációt ellenzi a Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetsége, és az is emlékezetes, hogy 2005 áprilisában valamennyi budapesti taxi-társaság közösen tiltakozott a most a követelések fő tárgyát képező fixáras fővárosi taxirendelet tervezete ellen. Akkori véleményük szerint torzítaná a versenyt, hátrányos lenne a fogyasztóknak, ellentétes az Európai Unió szabályozásával és a versenytörvénnyel, elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnának. Az érdekképviseleti szervek támogatásának hiánya miatt a most követelt megoldási javaslatot a Fővárosi Közgyűlés nem tárgyalta 2005-ben.
A Budapesti Közlekedési Központ álláspontja és eddig tett lépései a budapesti taxiközlekedés szabályozásával kapcsolatosan az alábbiak:
  1. A Fővárosi Közgyűlés 2011 nyarán elfogadta az új fővárosi taxidroszt-rendeletet, melynek eredményeként a BKK veszi át januártól a taxiállomásokkal és használati engedélyekkel kapcsolatos feladatokat. Ennek jegyében a jogszabály szigorodott: a helyi iparűzési adót nem fizető vállalkozásoktól az engedély megvonható lesz, ez önmagában is hozzájárul ahhoz, hogy a taxis szervezetek követeléseinek megfelelően csökkenjen a létszám és csak a szabálykövető, adót fizető vállalkozók maradjanak a piacon. A jogszabály január elsején hatályba lép.


  2. Az elmúlt hónapok tárgyalásai és döntései nyomán rendeződött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a taxiközlekedés helyzete, mind a speciális taxiállomás helyzetét illetően, mind más taxitársaságok előtéri útra történő behajtását illetően.


  3. A Fővárosi Önkormányzat és a BKK vezetése kezdeményezéssel élt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé, melyben azt javasoltuk, hogy a készülő személyszállítási törvényben az önkormányzatok, így Budapesten a Fővárosi Önkormányzat kapjon rendeletalkotási jogot a taxiközlekedés szabályozására, az autók életkorára, környezetvédelmi besorolására, méretére, formatervére vonatkozóan. A javaslatot szakértői szinten az NFM támogatta, a Kormány honlapján közzétett törvénytervezetben ezek szerepelnek, a törvény Országgyűlés általi elfogadásával a további szabályozási lépések lehetségesek lesznek.


  4. A törvény elfogadását követően olyan új szabályozás elfogadását tervezzük, melyben – a szükséges türelmi időkkel, több lépcsőben – szigorítjuk a budapesti taxikkal szembeni műszaki (jármű életkor és méret), környezetvédelmi elvárásokat, egyúttal egységes arculatot adunk a budapesti taxiknak. Ennek teljes körű bevezetése több évet vesz igénybe, de a törvény és ennek nyomán a rendelet elfogadásával világos ütemterv válhat ismertté minden taxis számára, melyhez autóbeszerzéseiket, működésüket igazíthatják.


  5. A fenti intézkedés indirekt módon érinti a taxik létszámát is, hiszen a szigorúbb környezetvédelmi, műszaki előírásoknak várhatóan nem tud majd minden taxi megfelelni. Mindazonáltal az egyes taxis szervezetek által követelt direkt módon történő létszámkorlát bevezetését nem tudjuk támogatni, arra törvényi felhatalmazása a Fővárosnak nincs, mivel a korábbi ilyen törvényi felhatalmazást az Alkotmánybíróság 21/1994. (IV.16.) AB. határozatával alkotmányellenesnek minősítette. A gyakorlatban nem is lenne könnyen végrehajtható egy ilyen szabály: egy alacsonyabb létszámkorlát mellett mi alapján mondhatná meg a Főváros, hogy a mai 6000 taxis közül ki maradhat és kinek vonja meg az engedélyét? Csak a fentiekben bemutatott indirekt szabályozási eszközök útján lehet a taxik létszámát szabályozni, alkotmányos keretek között és értelmesen.


  6. A fix tarifa bevezetését a mai szabályozási környezetben nem tudjuk elfogadni, hiszen amíg egy 15 éves kisautó és egy vadonatúj luxusautó is lehet taxi, és a szolgáltatás színvonalában hatalmas eltérések vannak, az egységes ár indokolatlan és igazságtalan lenne. A fix tarifa lehetőségét nem vetjük el, de azt csak a fentiekben bemutatott intézkedési sorozat végrehajtása után lehet bevezetni. A fix tarifa mértékét illetően a taxis szervezetek a mai legmagasabb megengedett árat javasolnak, miközben a budapestiek ma számos, a maximális ár alatt fuvarozó vállalkozó szolgáltatását érhetik el. Nem tartjuk indokoltnak, hogy a piaci verseny kiiktatásával a budapesti utasokat hozzuk előnytelen helyzetbe, lehetnek a fix tarifának kétségtelen előnyei a kiszámíthatóság, szolgáltatásbiztonság szempontjából, de ez nagy mértékű burkolt, hatósági erővel elért áremelést nem jelenthet, főleg megalapozó közgazdasági számítások nélkül.

Az egyeztető tárgyalások során – amelyen a ma tüntető TGFSZ is részt vett – a taxis szakmai szervezetek többségi véleményként megfogalmazott javaslatokat tettek a majdan megalkotandó fővárosi rendelethez.
Az érdekvédelmi szervezetek nyáron a taxis szolgáltatás iránti bizalom visszaállítása, a taxis szakma megtisztítása érdekében javasolták:
  1. az adókat és közterheket elkerülő, foglalkoztatási és bérezési szabályokat semmibe vevő taxis vállalkozások működési engedélyének visszavonását, melynek irányába a Főváros az új rendelettel az első lépést megtette,
  2. a 15-20 éves, utasbiztonsági felszereléseiben is korszerűtlen gépkocsik taxiszolgáltatásból történő kikerülését (2013-tól 10 évnél öregebb jármű ne lehessen taxi), csak olyan járművet lehessen taxi-gépkocsiként levizsgáztatni,
  3. amelyben a hátsó ülésen helyet foglaló utasok is kényelmesen elférnek,
  4. csomagtartóban, és nem az utas ölében van a bőröndje az utazás során.


A fentiek szerint a javaslattal egyetértünk.
  1. a taxi oldalán ne lehessen megtévesztő fuvardíjat feltüntetni, mellyel a Főváros és a BKK egyetért.
  2. A Főváros környezetterhelt levegőjét a taxik a szükségesnél jobban ne terheljék, ezért 2015-től csak legalább Euro IV, 2020-tól csak Euro V motorral felszerelt jármű lehessen taxi. A javaslat céljával egyetértünk, a konkrét határidőkkel kapcsolatban szigorúbb szabályozást is elképzelhetőnek tartunk.
  3. az utasok 2015-től bankkártyával is fizethessenek minden taxiban, mellyel egyetértünk, sőt, még korábbi bevezetését is javasoljuk.
  4. Csak olyan vállalkozás kapjon fuvarszervezésre engedélyt, amely jelentős saját vagyonnal rendelkezik, szűnjön meg a taxisoktól beszedett „kaució” intézménye.

A javasolt szabályozási elemek 2015-ig történő ütemezett bevezetése kedvező az utasok számára és szabályozott kereteket biztosít a taxis vállalkozásoknak. Látható tehát, hogy a taxis érdekvédelmi szervezetek többsége konstruktív és a Főváros, illetve a BKK szabályozási céljaival egybevágó javaslatokat tett.
A nyári tárgyalássorozat végén, az addig megfogalmazott javaslatokat egyenként szavazták meg a résztvevők. Az egyeztetést 2011. augusztus 30-án felfüggesztettük, azzal, hogy ha lesz az Fővárosi Önkormányzatnak rendeletalkotásra felhatalmazása a személyszállítási törvény elfogadásával, a Főváros elkészíti a tervezetet, amely újbóli egyeztetést követően kerülhet a Fővárosi Közgyűlés elé.
A taxis érdekvédők többsége tudomásul vette, hogy a létszámkorlátozás bevezetése a 21/1994. (IV. 16.) Alkotmánybírósági határozat döntése értelmében Alkotmányellenes, így azt a Főváros adminisztratív, indirekt módon nem fogja szabályozni.
A mai demonstráció szervezői a fenti javaslatcsomaggal nem értenek egyet és olyan intézkedéseket követelnek a Fővárostól, melyek alkotmányellenesek, illetve ma kívül esnek a Főváros szabályozási hatáskörén. Az általuk javasolt, jelentős áremelést jelentő fix tarifa koncepció mögé augusztus óta nem tettek le alátámasztó közgazdasági számításokat, mely azt eredményezte, hogy a taxis érdekvédelmi szervezetek egy része nem támogatja a mai demonstrációt és épp az azt szervező TGFSZ-t teszik felelőssé az egyeztetések elmaradásáért.
A Főváros és a BKK ebben a vitában nem szeretne szereplővé válni, a fentiekben bemutatottak szerint végiggondolt és világos rendszerben gondolkodunk a budapesti taxiközlekedés szabályozásának átfogó megújításáról. Az első lépéseket megtettük és ha az Országgyűlés dönt az új törvényi keretekről, az új rendeletet is a szükséges egyeztetések után a Fővárosi Közgyűlés megalkotja, mely több évre előre világos ütemtervet és elvárásrendszert fogalmaz majd meg a taxiközlekedés budapesti kereteire vonatkozóan. A mai demonstráción a petíciót Tarlós István főpolgármesternek külföldi programja miatt nem állt módjában átvenni, de a mára egymástól jelentősen eltérő álláspontokat képviselő különböző taxis szervezetek képviselőivel a főpolgármester hazaérkezését követően egyeztetni fog.
Budapest, 2011. november 2.
Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatóság
Budapesti Közlekedési Központ

Előző cikkPéntektől olcsóbb a benzin
Következő cikkKisautó 260 lóerővel: Mazda2 Turbo
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.